A hétvégén, azaz augusztus 30-31-én Győrzámolyon jártunk a II. Szigetköz Agility Kupán. A versenyt a győri A-Team agility csapat rendezte, melynek közvetetten mi is a tagjai vagyunk. A versenyen résztvettünk Jovival mint versenyzők, én pedig még mindig a segítőgárda tagja is. Kezdő kategóriába neveztem be magunkat, és igazából ez volt a komolyabb első versenyünk.
A versenyt ismét egy nagyon szép helyen szervezték meg, a győrzámolyi focipályán. Rengeteg nevező volt, majd 200-an, Ausztriából és Szerbiából is. Sajnos az időjárás nem kedvezett, ugyanis az egész hétvégén szakadt az eső, kisebb-nagyobb szünetekkel. Nekünk Jovival szerencsénk volt, ugyanis egyik futamunknál sem esett, de vasárnap reggel nagyon csúszott a fű. A futamaink nem sikerültek a legszebbre, nem voltam fejben túl összeszedett, meg hát 2 hónapja nem látott a kutya akadályokat, szinte semmit sem edzettünk.
Szombaton egy agility futam, valamint egy jumping futam volt. Az agilityt Tráj Tamás rakta, a jumpingot pedig Herendy Veronika bírálta. Nagyon tetszetős pályák voltak, kezdő szinthez képest. Sajnos az agility futamban, Jovi leugrott a palánkról, a zónájára elfelejtettem figyelni, így azt szépen átugrotta. A szombati jumping futamban, mindjárt a futam végén befutott a rossz kúszóba, így az kizárás lett. A videókat utólag visszanézve én húztam rá, mivel rossz irányba tartottam a vállamat.
A vasárnapi futamokban a jumping 2-es futamban sajnos kizártak minket, mivel 3 megtagit gyűjtöttünk be, mivel 2x lehúztam az akadályról, a harmadiknál meg rossz helyen álltam. A jumping 3-as futamunk pedig hibátlan lett, bár egy ponton majdnem kizárattam magunkat, mert azt hittem az aksi után a kúszó jön, de szerencsére időben észbekaptam és ráfordítottam a megfelelő akadályra.
Mind a négy futamnál sikerült letisztáznom az agyamban a dolgokat, nem stresszeltem. Felmentem a pályára úgy a kutyával, hogy nem akartam senkinek megfelelni. Annyi volt bennem, na most szórakozunk egy jót. Jovinak jó volt a sebessége, figyelmes is volt. Ezután nekem kell csak jobban bemagolnom a pályát, részletről-részletre.
Szombaton volt még egy kúszóverseny is, melyet Bernd Hüppe osztrák bíró rakott ki, nem semmi pálya volt :D. A bökkenő az volt, hogy teljesen elfelejtettem a pályát, és elég káoszosra sikerült, valamint seggre is sikerült ülnöm a vizes fűben.
A verseny nagyon leszipolyozott agyilag és testileg is egyaránt. A versenyzés mellett, fel-alá járkáltam, rohangáltam. Mivel egyszer pályát építettünk, máskor stopperoltam, speakerkedtem, írnokoskodtam, pályasegédkeztem.
Az eredményeink:
Kezdő agility (L): 12. hely, 26-ból
Kezdő jumping 1. (L): DIS
Kezdő jumping 2. (L): DIS
Kezdő jumping 3. (L): 3. hely (wuhuuu)
Vasárnap 7 óra tájban érkeztünk haza, és azonnal bevágtam a szunyát, mivel hétfőn ismét útrakeltünk, mivel Győrbe indultunk az A-Team sárási agility pályára. Résztvettünk egy szemináriunon, amelyet Bernd Hüppe tartott, aki eredményes osztrák edző. Eredetileg a szeminárium 2 napos lett volna. De az esős idő hétfőn is kitartott, és keddre sem írt jobbat. Így aztán közös megegyezéssel a keddi napot lemondtuk.
Az eső, a hideg ellenére, valamint, hogy a cipőmben tocsogott a víz én nagyon élveztem a szemináriumot. Az agilityt egy teljesen más megvilágításba helyezte számomra, úgy érzem, ha most kellene versenyre mennem, vagy csak egy edzésre, másképp néznék a pályára, és a kutya felvezetésére. Eddig mindgi az volt bennem, hogy a legrövidebb úton vigyem a kutyát az akadályokra, hát most már látom, hogy a rengetegféle handling és vezetési stílus közül érdemes azt használni, ami a párosra leginkább ráillik. A testmozgás nagyon fontos. Eddig nem bírtam levenni a kutyámról a szemeim, nem bíztam benne, hogy anélkül is megcsinálja. Rengeteg olaszozást volt a három pálya részletben amit Bernd kirakott.
Mi Jovival nem edzünk túl sokat, és féltem a szeminárium elején, hogy nem fog menni nekünk, mert nem vagyunk elég felkészültek. Részben igazam is volt, de Berndet ez egyáltalán nem zavarta. Rendkívül türelmesen, átfogóan elmagyarázott mindent. Ha rosszul csináltuk sem mutatta felháborodás jelét, sőt tovább bíztatott. Nagyon jó edző, kiváló volt. Én minden percét élveztem. Rendkívüli mód tetszett, hogy a pályát mikor felrakta, mindenkit felengedett, nézze át, mit és hogy oldana meg. Utána a pályát átvettük pontról-pontra, kiszámítva a kutya ideális útvonalát, kivesézve az egyes vezetési technikákat, hol-mi volna az ideálisabb. Tanultam két újat is, az egyik a german turn nevű, a másik meg amolyan kamu olasz. :)
A második szekvenciánál volt egy kis megzuhanása Jovinak, nem volt hajlandó dolgozni, elvonult és összetört. Szerencsére sikerült összeszednem, de innentől mi kicsit könnyített verzióban edzettünk, hogy a Jovit nem nyomjam megint túl. Ezúton is köszönök mindenféle tanácsot, rengeteget kaptam főként Jelinek Zitától és Szekeres Julitól, azzal kapcsolatban, hogy mit rontok el a kutyámnál, amiért ilyen állapotba kerül.
 |
