Egész kicsinek találkoztunk vele, a parkban, a gazdája szólított le minket, aminek most már nagyon örülök. A drága kiskutyám tud kivel flörtölni, dominázná, van ki felett anyáskodni, van kit leteremtenie. Pedig Molly sose kedvelte a kanokat, és Gyulát egyből elfogadta, rajta kívül egyedül Márli volt csak akivelvjól e meg volt. Mondhatni szerelem volt első látásra mindkettejük részéről, mert amit műveltek, amiket meg engedett eme kis jószágnak hát azt még a barátos labradorjával se csinálta sose. A legviccesebb a kettejükben, hogy az egyik perverzebb mint a másik. Molly nem egy gyakorlott eb az ilyenekben, mert nem nagyon hagyom neki, ha " a uralkodniakarokrajtad" perceit akarja élni. De Gyuszesznél hagyom, mivel a kiskrapeknak 4 hónaposan megmutatta milyen is az amikor egy fickó azt mondja: "Húúú magamévá tettem egy nőt!" Bár szegény Gyuszi kezdeti nehézségei akadtak, főleg az irányokkal, hogy melyik oldalról kezdjen neki, meg a méretek sem stimmeltek. Molly jóval nagyobb volt, míg Gyula akkor még kisebb. Így hát az ebem szeretet akart kapni, muszáj volt megalázkodni és hemperegve adta Gyula tudtára:" Igen bébi a tied vagyok, csakis a tied senki másé!"
Nos azóta fordult egy cseppet a kocka. Gyuszi mostanra már több mint 7 hónapos, a mérete épp kezd tökéletes lenni és Molly kezdi átvenni a házsártos feleség pozícióját, szinte papuccsá neveli a tisztelt Gyula Urat.
A legviccesebb ebben a megismerkedésben, hogy Gyuszi gazdáival is elég jóban lettem, pedig jó pár évvel felettem járnak, de nagyon kedves emberek és egészen sokat tudok rajtuk nevetni. Tehát én úgymond barátokat találtam, a kutyám meg egy udvarlót, így van ez jól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése