Hát elkezdtem ezzel is komolyabban foglalkozni. Bár még részletekig menően nem tudunk túl sokat. De lassan építgetni fogom Mókával a dolgokat.Amire komolyabban rá kell nyomnom azt hiszem a vidiből is látszik, a szabadon láb mellett követés. Igaz csak mostanában kezdtük el újra, de annyira nem katasztrofális. Nem tapad a lábamhoz, inkább távolságot tart. Ezt igyekezni fogok kiküszöbölni, újra építve lépésről-lépésre. A menet közbeni fektetés, meg ha megállok akkor üljön le is alakulgatnak, bár van azon is mit csiszolni. Főleg az utóbbin, hogy automatikusnak vegye, ha megálltam neki ülnie kell, ne kelljen külön kérnem.
Folyamatosan emelem a távolságot az ültetésnél, fektetésnél és ideje lenne elkezdeni, hogy hát állni is tudjon magától ha arra kérem, egyenlőre ez még csak megbökéssel megy. Aztán itt van az előre küldés. Hát megyeget, csak mindig máshová mint ahová kérem, nem a négyzetben, sem a fához hanem épp másik irányba (hát na olyan mint a gazdája irányzavaros :D).
És ím még plusz egy-két képecske, had színesítsék a blogot.
ez egészen szép kezdet. Ha adhatok egy kis tanácsot:próbáld meg, h ő igazodjon hozzád, és ne te hozzá.Javasolnám, hogy egyszer pórázon tanítsd meg ezt neki. Ha ő lassú, akkor te legyél gyorsabb, ne lassulj le. Plusz mondom, ő hozzád, ne te hozzá. Úgy menetelés közben, irányváltásnál, mint bekerültetésnél:)
VálaszTörlésrajta vagyunk az ügyön már egy ideje :)
VálaszTörlés