2012. június 17., vasárnap

Lehűlve egy nyári napon

Autó és a kutyák, meg egy öcs és a kutyagazdi (aki egyben sofőr).  Nekivágnak nagyvilágnak, mert  meleg a nyári nap, mely hét ágra sütve perzsel mindent amit csak megérint sugaraival.
Megsem állva a vízpartig, ahol aztán Nap és Felhő, azaz Molly és Jovi futva vették birtokba a hűvös és üdítő habokat. Lehűtve felhevült testüket. Élvezet volt a legmagasabb fokokon.

Kergettek halakat, botokat, hínárokat, nádakat. Megmártóztak elviselhetlen szagú, és elképzelhetlen állagú lápos részeken. De ha nekik ez okozza a mámort, hát a gazdiként nem fogom ezt számukra megtiltani. Kutyáim számára az elviselhetetlen lihegésből, fújtatásból kellemes szuszogás lett, víznyelés, és a bongyor szőrszálak csak úgy omlottak szét a testükön.

Lévén a part széle kavicsos-homokos volt- mivel a Magla egy bányató vala- a napfürdőt és vízfürdőt, a hempergésfürdő követte. Két kutyám versenyre kelve, ki tudja pár másodperc alatt magára kenni a legtöbb szemcsét. Kitudja jobban átváltoztatni külsejét. Nos én mint nem hivatalos bíró döntöttem, hogy ezt a kört Jovi nyerte, mivel Móka bundája csak úgy szívta magába és egybeolvadt a finom porszemcsékkel. Addig Jovi csillogó fekete bundája, csillogó barnaszemcsés bundává változott.

Volt néhány körrel később egy újabb összecsapás, egy megméretetés, ahol Molly nyerte az Arany Nád- díjat, amelyet minden éven kioszt a Magla Zsűri az álcázás kutyabajnokának. Láp és sár, Molly elfedte magát és szinte Jovi ikertestvéré vált. Ezzel elhozva a díjat, amely jelenleg a képzeletbeli polcon pihen, miközben képzeletbeli por száll rá.

Csodás volt, jó volt. És színt vitt a meleg nyári napba, amelyben sajnos senkinek sincs hangulata bármihez is kezd.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése