Nem épp a legjobb napszakban fényképeztem őket... de mivel csak ekkor volt időm, ezért nekem jók ezek is :).Ma neki álltam kifutót csinálni nekik, ugyanis szerettem volna ha napközben kint vannak a kertben, és ahhoz kellett egy elkerített rész.
Miután megcsináltam ki is vittem őket, a lakásukat is vittem, egy bélelt doboz, amiben nagyon szeretnek aludni :).
A mami nagyon ideges volt, amiért a kiscicceket kiraktam, sírt utánuk, hogy vigyem vissza. Persze egy óra se telt el, akkor már ő is ott mászkált a kifutóban, a kicsiknek nagyon tetszett, hogy a fűben mászkálhattak :).Sajnos a cicamaminak elapadt a teje, ezért most már teljesen csak mi tudjuk őket etetni. Nagyon kétségbe voltam esve ez miatt, mert nem tudtam mit kell, hogyan. De szerencsére, akadtak olyanok akik tudtak tanácsot adni, mivel is etethetném őket. Igaz nehezen megy nekik még, de pár nap alatt csak rájönnek, hogyan is kell a pépes husit megrágni. Áztatott tápot eddig is próbáltam nekik adni, de azt csak nyalogatták, mivel a fogacskáik már kint vannak, ezért harapni már tudnak (pici fognyomok az ujjaimon :P). A kiskan előszeretettel végzi el a kezemben a dolgát, ezek a férfiak.
A csapat:
A legvirgoncabb, a kedvencem, az imádatom "tárgya", legkíváncsibb és legjátékosabb. Nagyon tud harapni, a fogai neki voltak kint legelőbb, és ő a legkisebb, egyébként a lányka. Folyton a többiek farkincájára pályázik.
A második kislány, akit Mimózának neveznék ha itt maradni, mivel ő olyan anyuci pici lánya-típus, egyfolytában a nyakában lóg, ha megfogom akkor folyton nyivákol, hogy tegyem le, szóval egy kis nebántsdvirág.
És a harmadik, az egy szem kisrác, aki nagy jellemű kandúr lesz ha felnő, nagyon céltudatos, és amikor a hátára fordulva próbálja elkapni a levegőben a számunkra láthatatlan szörnyeket nagyon aranyos, verekedősnek is elmenne. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése