Kiborulás

Az elmúlt két hét nagyon jól telt el, mivel kezdtnk helyre rázódni Molly... ez az ivartalanítás bár szükséges volt, de a fenébe kívánom jelen pillanatban, mondhatni rosszabb idegi állapotban vagyok mint a tüzelésnél, akkor leginkább az alvatlanság hozta ki belőlem...

De most nem biztos, hogy kibírom épp ésszel... A kutyám mondhatni látszik, hogy haragszik rám amiatt, hogy csak úgy ott hagytam a dokinál. Ha megsimogatom akkor nem olyan mint szokott, hogy nyomja a buksiját, csak a család többi tagjának csinálja. Enni abszolút nem akar, holott pedig látszik, hogy éhes... de hiába rakom ki elé a tápot nem eszi meg... főzni meg nem tudok mindig. Elég reménytelen a dolog. Aztán futna, ugrálna, hemperegne, labdázna, vakarná-nyalná a sebét de mindenre "NEM meg NE" az én részemről így duplán rossz vagyok most a szemében.

Most kimondhatom, kétségbe vagyok esve... a sírás kerülget már komolyan, és kevés hiányzik, hogy valami olyat tegyek amit biztosan megbánnák.