2010. április 2., péntek

Rengeteg minden, mit felsorolni is nehéz

Na akkor csapjak a lovak közé...
Bocsánat, ezer-ezer bocsánat, hogy eddig nem jelentkeztem, de annyi minden történt mostanság.. főleg ebben az elmúlt 2 hétben, de leginkább ezen a héten. Egyébiránt nem is tudom hányan követik ezt a blogot, de lényegében mindegy is, majd minimum jó lesz vissza olvasni a saját élményeket :D.

Elsősorban is... túl vagyok az érettségin, legalább is a az írásbelin, ami talán a könnyebbik része. A múlt hét péntek, szombat nagyon jól sikerült mind Molly, mind az én számomra. Rengeteg sok új kutyás embert és a kutyájukat ismertünk meg, és a leglényegesebb, mind retriever :D. Úgy látszik a tavasz előcsalogatja a kutyásokat, a tél során meg megbúnak. Na a múlt hét péntek: Molly kutyám szendvedett a bundája miatt így javarészt majd 6 órát kint voltunk és pancsikoltunk... szerintem én vizesebb lettem mint õ, de gond egy szál sem , addig amig élvezi és neki jó engem nem zavar... a dummyért meg megveszik (mert, hogy már dummynk is van , és vízbő elég ügyesen apportíroz... meg retrievereztünk is... 5 retriever abból három labi és kettõ golden és az egyik golden volt csak kan... diszkrimináció volt a javában, szegény kutya. Vagy 10x elsodortak a lábamról a kutyák, és ilyenkor jó, ha többen vagyunk, mert Molly is energiatöltetté válik, mintha a hempergő malackából, szökkenő gazella válna (na jó kissé túlzott hasonlat :D).
A szombati nap pedig tökéletes: A helyi cserkészekkel, akik közé a tesóm is tartozik reggeltől szemétszedés kutyástul. Vele hozattunk ki vízből a műanyag flakonokat  Estére meg tábortűz, jelenetekkel közel 120 ember hangzavar és Molly meg se rezzent  Aztán az est fénypontjává vált, részt vett egy tábortűzi jelenetben az öcsémmel és praktizálták a trükkjeink jó részét vicces volt, az ahogy nem akart neki rendesen szót fogadni és folyamatosan jött felé, mert hát azért elég jó a viszonyunk ahhoz képest, ami az elmúlt hetekben volt  a tüzelés és a kamaszodás miatt. Pont jókor jött a kettő, ekkor nagyon nem tudott koncentrálni semmire. Fáradt volt, kezelhetetlen és egyszerűen nagyon-nagyon szemtelen. Na de visszatérve a szombati napra: a tábortűzi program vezetője megkérdezte Mollytól amikor még fent voltak, hogy tetszett-e neki a mai nap, öcsém mondja neki "Igen", amire Molly meg elkezdett bólogatni az emberek dőltek a nevetéstől, annyira aranyos volt ( a cruft's egyik kutyatáncos számában láttam ezt és kissé máshogy de megtanítottam bólogatni, bár most nem nagyon használtam és kissé elfelejtődött a dolog, de kis noszogatásra megy.)

És az e hét két legnagyobb híre, vagyis három.
  • Molly elkezdett VEDLENI
  • Gyarapodott a családunk létszáma, ugyanis Joe 4 kiscicát hozott a világra
  • Molly-t megszabadítottuk a nőiességétől, vagyis nem mi, hanem a doki... ivartalanodott
A bunda vedlését valószínű a jó alapos megfürdetés váltotta kiii, ami nagyon jó mert szerencsére nincs így annyira melege már a lánykámnak.  
Joe cica pedig 4 kiscicát szült, akik már akkor is a hasijában voltak, amikor a balesete és a műtétje volt. Kész csoda, hogy ők léteznek, bár sajnos az egyik kicsit elvesztettük, egy hófehér kiscicát, aki nagy valószínűséggel albínó volt, érdekes lett volna az élet egy piros szemű cicával :D. Joe cica, nagyon jó anyuka, nagyon lelkiismeretes, vigyázz a kölykökre ápolgassa és nyalogatja őket és amint csak egy kicsit szirénáznak már ott terem és nézi mi történt velük, nagyon tetszik, nem gondoltam volna :). A kis patkányok pedig egész nap szirénáznak, nagyon haspókok de bírom őket, nagyon elevenek már most. A "rakás" ahogy anyukám nevezni elég színes egyéniség, mindegyik máshogy viselkedik már most.


Be is mutatom a kis "egyéniségeket":





Az első, egy kislány :) Aki egyben eddig a kedvencem is...



A második egy kisfiú, lényegében az egyetlen köztük




És  a másik kislány, a legelevenebb, a CSÚCSRATÖRŐ :)










A kis malackám ivartalanításának két oka, sőt három is. A legfontosabb, hogy mindenképp ivartalanítva lett volna, hogy mikor az kérdéses volt. A másik két ok, engem is és Mollyt is kinyírt idegileg a tüzelése, meg valószínű be is fedezte egy kan kutya. Tehtá minden szempontból egy muszáj volt ez a műtét, bár szegénykém eléggé ki van miatta, kedvetlen és nagyon bágyadtka, ezért kissé szemétnek érzem magam, de mindenki megerősítette, hogy így volt a legjobb mindenkinek.

És most jöjjön néhány kép:
Ez nagyon tetszik, ez a testalkat szerintem nagyon tökéletes számunkra, de sajna csak vizesen néz így ki, a rendes bundában így:



Ezek meg csak mert tetszenek:

Meg az elmúlt hetek összállítása képekben:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése